www.facebook.com


ISKOLÁNK TÖRTÉNETE

 

A XX. század elején ezt a települést Homok-Pusztának nevezték. A család utolsó férfi tagja a kastély fiatal ura, gr. Beniczky István 1908- ban megnősült és ifjú hitvesével Waldeck Valéria grófnővel, röviddel házasságkötésük után tengeri utazásra indult. Hajójukat 1909-ben Szingapúr mellett katasztrófa érte, s mindketten a tengerbe vesztek. A család a fiatalok emlékének megörökítésére a kastélyt és a hozzá tartozó 30 holdnyi földterületet alapítványi célra felajánlotta az államnak.
 

        

                           A hajó                                           Waldeck Valéria és
                                                                                  Beniczky István
 

A hasznosítás sokáig váratott magára. Az első szakaszban a Fehér Kereszt Gyermekszanatórium kezdte meg lassú berendezkedését a megnyitáshoz, melyre végül is az első világháború eseményei miatt nem kerülhetett sor. Az alapítvány történetének második szakasza már a gyógypedagógusokat is közelebbről érinti. Frím Jakab, akit hazánkban, az értelmi fogyatékosok intézményes oktatásának megalapítójaként tartanak számon, közvetlen kapcsolatba került a homoki alapítvánnyal. Frím magánintézete mellett 1898-ban a Szeretet Szövetség elmebetegek részére „menházat” alapított, s 1918-ban e menház ápoltjait Homokra költöztette. Ez a fogyatékos ügyhöz közel álló intézmény két évig működött.

A ’ 20-as évek elején az Országos Gyermekvédő Liga kezelésébe került az alapítvány, míg végül a Katolikus Patronázs jóvoltából a Sopron megyei Lorettomból 1923-ban menekülő magyar „iskolatestvéreknek engedték át. Az említett szervezet védnöksége alatt kezdte meg működését a „Beniczky Fiúotthon” csekély állami támogatással. Árva, hadiárva és menhelyi gyermekeket utaltak be a népjóléti és igazságügyi szervek, akiket elemi-, polgári-, ipariskolai képzésben részesítettek az iskolatestvérek. A tanulók között értelmi fogyatékosok is voltak igen kis százalékban.

Az 1950. decemberében végrehajtott államosítással egy új korszak kezdődött el a széteső félben lévő Beniczky Fiúotthonban. Rövidesen (1950. december 1.-én) a Beniczky Fiúotthonból ÁLLAMI GYÓGYPEDAGÓGIAI NEVELŐINTÉZET lett, amely 120 férőhelyére 12-18 éves, gyógypedagógiai oktatásban is megrekedt, vagy magatartási rendellenessége miatt átirányított, avagy bírósági beutaló határozattal beutalt fiút fogadott magába az ország minden tájáról.

Az 50 évvel ezelőtt berendezkedő gyógypedagógiai intézmény elkezdte működését. Az első évtized nem volt éppen nyugalmas sem az itt élő gyermekeknek, sem a felnőtteknek. Az első tíz évben hét igazgató tevékenykedett Homokon. A legtöbb idő majdnem hároméves időszak volt, de feljegyzések árulkodnak arról, hogy volt három és négy hónapos igazgatói megbízás is. Göllesz tanár Úr in memoriámjából tudjuk, hogy a Gyógypedagógiai tanárképző Főiskolán a végzős gyógypedagógusok abban az időben rettegtek attól, hogy a Minisztérium Homoki álláshelyet jelöljön ki számukra. Az első évtized végén olyan kaotikus állapotok uralkodtak Homokon, hogy a gyógypedagógiai ügyek akkori minisztériumi főelőadója levelet intézett a Szolnok megyei Művelődéi Osztályvezetőhöz.
1960. november 22.-én munkába állt az első évtized nyolcadik igazgatója kinek nevét intézményünk 2010. szeptember 1.-e óta viseli :

Révay Györgynek hívták.

Révay György igazgató úr egy évre tervezte Homokon való tartózkodását, és lám 27 év lett belőle. Nem volt könnyű dolga. A nehézségeken, csak kitartó munkával, szakmája iránti elhivatottsággal, gyermekcentrikusságával, humanista emberszeretetével tudott úrrá lenni. S a kemény munkával eltelt évek során a rossz hírű Homoki intézményből Országszerte elismert Gyógypedagógiai intézmény lett. Emlékezzünk meg a teljesség igénye nélkül mi minden történt ez alatt az idő alatt.

Az új igazgató a gyermekcentrikus nevelői attitűd kimunkálása, az egységes nevelői szemlélet kialítása közben törekedett a szakmaiság megszerzésében, megszereztetésében. A tantestületben akkor mindössze két gyógypedagógus volt. Megkezdődött a fiatal gyermekfelügyelők továbbtanulása a Gyógypedagógiai Főiskolán. A 60- as években kialakult a homoki nevelőtestület koncepciója a habilitációs és rehabilitációs célról. A testület elfogadta azt a Bárczy szemléletet, mely a következőképp fogalmaz.

 „Az értelmi fogyatékosok nevelés-oktatásának-akár az általánosan művelő kultúrtechnikák rovására is- a gyakorlati életre való elő-, illetve felkészítés, a munkára nevelés a fő feladata. /GYOSZE 1992. 4.sz./

A munkára nevelés az 1964-1966-ban folyt intézményi nagy „generál” felújításában gyümölcsözött.( Felépült az új foglalkozató iskola a középsúlyos értelmi fogyatékosok nak, a kollégiumi épület egy kétemeletes új szárnnyal bővült.) Hogy mennyire fontos a munkára nevelés? Bizonyította a végzett tanulók munkában való elhelyezkedése, valamint annak a ténye, hogy helyüket megállták az üzemekben, gyárakban ún. védőmunkahelyeken, ez volt a bizonyítéka a habilitációs munka helyességének és szükségességének. Ami gondot jelentett, hogy míg a munkában remekül megállták a helyüket fiaink a szabad idejükkel, viszont nem tudtak mit kezdeni. Az utógondozást a fiatalok osztályfőnökei végezték,”tűzoltás szerűen”, amikor megtörtént a baj, mentek.
 

A mai "irodaház"

 

A ’70 ES ÉVEK ELEJÉN kezdődött el, amikor is egy nevelő heti három napon keresztül utógondozói feladatokat végzett az intézményből kikerülő munkában elhelyezkedő fiatalok körében. 1974-től Homokon volt először fő állású utógondozó a gyógypedagógiai szakterületen.
 A hatvanas évek végén elindult országjáró gyógypedagógiai mozgalom hatására kialakult egy országos szakmai műhely, melynek központja hamarosan Homok lett. Szakmai konferenciák sora került megrendezésre. (1971, 1981, 1999).
A szakmai tapasztalatcserék, partnerintézményeink pedagógusai között szövődő baráti kapcsolatok sok gyógypedagógus kollégát ihletett szakirodalmi publikációra.(104 írás született ez idő alatt) 1970-ben megjelent a Reformgondok a Gyógypedagógiában I. kötete, melyet 1975-ben követett a II. és 2000-ben a III. kötet. A IV. kötet megjelenése ránk jelenleg dolgozó szakemberekre vár.
Az évezred utolsó évtizede új szakmai kihívások elé állította a közoktatási intézményünket. A kihívások megvalósítása Kókai Nagy István igazgató Úr nevéhez fűződnek. A teljesség igénye nélkül vegyük lajstromba a történéseket.

Az 1985-ös oktatási törvény és a következő évben kiadott speciális szakiskolai nevelési és oktatási terv után vált nyitottabbá a gyógypedagógiai intézményrendszer. A volt kisegítő iskolai elnevezés megváltozott eltérő tantervű iskola lett. Folytatásaként, új iskolatípusként megjelent a speciális szakiskola - a gyógypedagógia szemszögéből – a fogyatékosok nevelésének-oktatásának középfokú intézménye.( mely az 1993. évi Közoktatási Törvény módosításainak és napjaink közoktatási reformjának köszönhetően folyamatos átalakuláson megy keresztül.)

 Intézményünk adottságait figyelembe véve megkezdődtek a tervező munkák. A nevelőtestület megálmodta, hogy Homokon mezőgazdasági speciális szakiskolát alakít ki. A tervezés időszakában a legnagyobb gondot az jelentette, hogy nem volt a mezőgazdasággal kapcsolatos központi óra és tananyagterv. Szakembereink a tornanádaskai kollégákkal való kölcsönös találkozások,gondolatcserék kapcsán, hagyományainkra és az utógondozói munka tapasztalataira építve elkészítették a mezőgazdasági Speciális Szakiskola Óra és Tananyagtervét, melyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium jóváhagyott és engedélyezett kísérleti jelleggel.

1991-ben megnyitja kapuit a speciális szakiskola, a következő célokkal, melyeket napjainkban is szem előtt tarunk:
- A 8. osztályt befejező fiatalok pályaválasztási lehetőségeinek szélesítése.
- A vidéki környezetben élő tanulók mezőgazdasági ismereteinek bővítése, szakvizsgára történő felkészítése.
- Az átalakulóban lévő mezőgazdaság kisegítő és betanított munkásainak képzése.
 - A tehetségesebb tanulók specifikus szakképzésének előkészítése, megalapozása.
- A falusi életforma megszerettetése, életlehetőségeinek bemutatása.
- A társadalmi rehabilitáció megvalósítása az értelmes munkavégzésen keresztül.

 A kétéves gyakorlatorientált képzés alatt a közismereti tárgyak tanítása mellett az állatgondozás, kertészet és növénytermesztés alapvető elméleti és gyakorlati ismereteit sajátították el tanulóink. Szeretném itt megemlíteni Szegény Mihály nyugdíjas gyógypedagógus kollégánk nevét, aki a speciális szakiskolák számára megírt tankönyveivel hozzájárult a szakmai tantárgyak eredményes oktatásához.

 Mi történt a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulókkal?

Az említett 1993-as Közoktatási Törvény, majd annak 1996-os módosítása értelmében Készségfejlesztő speciális szakiskolaként működnek tovább a volt munkára felkészítő iskolák.
 Homokon 1996. szeptember 1.-én alakult meg a készségfejlesztő speciális szakiskola, melynek célja az életkezdéshez szükséges ismeretek átadása volt. A vezetőség felismerve és tudva, a korai életszakaszban elkezdett fejlesztés jótékony hatásait 1994-ben óvodai csoport nyílt a középsúlyos óvodás korú gyermekek számára.

 1994-től kezdődően az addigi fiú intézmény lányokat is fogad a nevelés-oktatás valamennyi területén.

 Az évtized végére maradt a gyermekotthon megvalósulása, amit lakásotthonokba való kiköltözése követ.

 

 Az utóbbi évek jelentősebb beruházásai, fejlesztései:

Többcélú intézmény: a közoktatás feladatai mellet szociális feladatellátással is foglalkozik. A közoktatáson belül is mindaz az iskolatípus, amire a közoktatási törvény lehetőséget ad, Homokon megtalálható így hát az óvodás korosztály számára van óvodánk, mely 2009. szeptember óta enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos gyermekeket is fogadhat. Alapfokú iskolánk működik két tagozaton,(tanulásban akadályozottak tagozata és az értelmileg akadályozott tanulók tagozata.) mindkét tagozat tanulóinak lehetősége van intézmény váltás nélkül középfokú tanulmányokat folytatni Szakiskolánk két tagozatán.
A távolabbról érkező tanulóink számára kollégiumi elhelyezést biztosítunk a 140 férőhelyes kollégiumunkban.
A többcélú intézményben két gyermekotthoni egységben működik gyermekvédelmi szakellátás. Az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek részére lakásotthoni elhelyezés formájában biztosítjuk az otthont nyújtó ellátást.

 Beruházásaink és fejlesztéseink zöme sikeres pályázati tevékenységünknek, valamint a fenntartó Önkormányzatunknak köszönhető. Szeretném most ismertetni ezen eredményeinket, melyre joggal lehet büszke minden kollégám, aki e munkában részt vett.

 2008/2009 tanévet a kollégium informatikai eszközökkel korszerűen felszerelt tanulószobával, kezdhette meg, melyet egyben az iskolai oktatás is igénybe vehetett. Az Oktatásért Közalapítvány pályázatán nyert összegből kollégiumi rádió kiépítése is megtörtént. A korszerű stúdiószoba segítségével javult a kollégium belső kommunikációja, színesebbé vált az ott lakók mindennapi élete.

Ugyanezen pályázat keretében tapasztalatcserét bonyolíthatott le a kollégium testülete Dunavecsén, ahol hasonló intézmény életébe nyerhettek betekintést.

Szakképzési hozzájárulások segítségével felépülhetett tanüveg házunk, mely a korszerű technológia révén a szakmai képzést segíti Szakiskolánkban.

Szintén szakképzési hozzájárulásból szakiskolai részen megvalósult három tanműhely kialakítása teljes berendezéssel.

2009/2010 tanévben, pontosabban: 2010 áprilisában elkészült Aranyeső lakásotthon (Döbrei J. út 116.) téli kertjének átalakítása, mely a szabadidős tevékenység, közösségi foglalkozások színterévé vált.

 A 2010 szeptember 1-re megszépült az óvodánk épülete, a kis óvodások korszerűen felújított csoportszobában kezdhették meg mindennapi életüket. Az épületben megújult a gyógytestnevelés feladataira kialakított helység is, ahol jól felszerelt esztétikus környezet fogadja tanulóinkat. A mai kor követelményeinek megfelelően kialakított szociális helység az egészséges életmódra nevelés eszközét rejti magában, lehetőséget teremtvén a testi higiénia szokásainak gyakoroltatásához.
Az óvoda épület átadására 2010. szeptember 1-én került sor ünnepélyes tanévnyitó keretében.

2010. november 15-re megvalósult a kollégiumi épület nyílászáróinak cseréje, valamint az önálló fűtésrendszer kialakítása, melegvizes rákötéssel.

A TÁMOP 3.1.5 kódszámú „Pedagógusképzések,a pedagógia kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben” c. nyertes pályázatnak köszönhetően, a Jubileumi Tanévben 3 fő pedagógus kolléga kezdheti meg tanulmányait.

Fokozott karbantartás keretében valósult meg az általános iskolák bejárati ajtajának cseréje, valamint a tanulásban akadályozottak tagozatán a vizesblokk felújítása.

 A gyógypedagógiai célú lovagoltatás foglakozásai is megreformálásra kerültek. A tevékenységet gyógypedagógus kolléga végzi a lovas-oktató kollégával együttműködve, közösen kidolgozott egyéni fejlesztési tervek alapján.
Kiemelt feladat a testtartás korrigálása, a károsodott mozgás és bizonyos funkciók fejlesztése.


ELEJÉRE